Nemek arca

Izlandon se szeri se száma a sikeres női vállalkozásoknak. A Dinamikus, Komoly és Kreatív Nők Szövetsége (SKASS) csak az egyik, vállakozó nőket felkaroló szervezet a nemek közötti egyenlőség megteremtésében legmesszebb jutott országban. De vajon tényleg létezik „nőies üzleti kultúra”?

A SKASS 2010-ben alakult, a délnyugat-izlandi Sudurnes régióban, azzal a céllal, hogy „a nők valóra válthassák álmaikat, legyen szó akár üzletről, akár cégalapításról vagy valami teljesen másról”, mondta el Anna Loa Olafsdottir, a szervezet egyik képviselője. – Hogy ez szükségszerűen más-e, mint amire a férfiak törekszenek, illetve, ahogy ők megvalósítják elképzeléseiket, arra minden nőnek magának kell válaszolnia – tette hozzá sejtelmesen.

A reykjavíki központú Izlandi Női Vállalkozók Szövetsége (FKA) jó tíz évvel korábban létrehívott testület, amely évente díjjal honorálja a kiemelkedő teljesítményeket. A legutóbbi díjazottak között olyan példákat találni, mint a 85 éves asszony, aki még 1965-ben nyitotta meg boltját; az Attentus nevű, nők által vezetett HR-tanácsadócég; egy sikeres bálnafigyelő vállalkozás tulajdonosa, vagy a Ja.is nevű szakmai és privát telefonkönyveket kiadó vállalkozás, amelyet két nő vett meg egy befektetési alappal közösen.

A Ja.is díjazásáért komoly kritikákat kellett eltűrnie az FKA-nak. A cég ugyanis a közelmúltban jelentős, nőket is érintő leépítéseket hajtott végre. Dominique Pledel Jonsson 2005-től egészen a közelmúltig a Szövetség tagja volt, azonban épp a Ja.is díjazása miatt megszüntette tagságát. Jonsson szerint ugyanis a nők egy alternatív üzleti kultúra meghonosítására hivatottak. – A nők akkor a legjobbak, ha a saját útjukat járják, és nem a férfiak mohó anyagiasságát utánozzák. Ideje, hogy női klubok alakuljanak, és ne a nők csatlakozzanak az öregfiúk klubjához – fogalmazott.

Bit feminista szervezetek azt várják a kormánytól, hogy tiltsa meg a plasztikai sebészet szolgáltatásainak reklámozását. Állításuk szerint az ilyen hirdetések a női testet zsákmánynak tekintik, és elbagatellizálják a beavatkozások egészségügyi kockázatait.

A levélhez számos elismert plasztikai sebész is csatlakozott, akik arra figyelmeztetnek, hogy a plasztikai beavatkozások terjedése negatív közegészségügyi hatásokkal fenyeget. A levélből kiderül, hogy „jelenleg az embereknek nincs lehetősége elkerülnie néhány agresszívan hirdető szépészeti magánklinika reklámjait, amelyek a magazinok lapjain, közterületi plakátokon és az interneten vagy tévén is gyakori jelenségek. Így ezek a reklámok mindenkire hatással vannak, nem csak azokra, akik korábban is terveztek hasonló beavatkozásokat” – fogalmaznak a levélírók.

A tiltakozók – köztük jeles feminista írók és aktivisták – azt szeretnék, ha a plasztikai műtétekre épp olyan reklámtilalom vonatkozna, mint a receptre kapható gyógyszerekre. A Brit Esztétikai Plasztikai Sebészek Szövetsége (British Association of Aesthetic Plastic Surgeons – BAAPS) is megtalálható az aláírók között. Ők a teljes ágazat átvilágítását indokoltnak tartják, mert álláspontjuk szerint az alulszabályozott terület valóságos vadnyugattá vált az Egyesült Királyságban.

Néhány nőjogi aktivista kifejezetten elítélően nyilatkozott a női magazinok szerepéről. Ezek a lapok az önbizalom erősítését hirdetik, miközben lapjaikon egymást érik a plasztikai sebészi beavatkozásokat kínáló magánklinikák hirdetései. A Feminista nevű civil szervezet tavaly hónapokon át monitorozta a legkedveltebb női magazinok hirdetéseit. Megállapították, hogy a legtöbb plasztikai beavatkozást népszerűsítő reklám a Cosomopolitan hasábjain jelent meg: fél év alatt 32 alkalommal.

Kat Banyard, a Feminista igazgatója szerint az ilyen hirdetéseket feladó magáncégek egyetlen célja a profitszerzés, ennek érdekében a plasztikai beavatkozásokat könnyű, gyors és veszélytelen műtéteknek állítják be, elhallgatva az olyan veszélyeket, mint a műtét utáni fertőzések, a vérrögök és egyéb komplikációk.
(Via: Guardian)

A svéd esélyegyenlőségi miniszter szerint koránt sincs egyenlő esélye férfiaknak és nőknek a boldogulásra hazájában. A Magyarországról nézve meglepő nyilatkozat egy felmérést követett, amelyből kiderült, hogy a svéd választópolgárok sem elégedettek a területen elért eredményeikkel.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint a svédek kifejezetten rossznak ítélik a nők helyzetét és lehetőségeit. Erről tanúskodik, hogy a megkérdezettek négyötöde szerint nem beszélhetünk esélyegyenlőségről a skandináv országban. 

- Ez a valóság, amelyben élünk. Láthatjuk otthon, az iskolában, a munkaerő-piacon, az egészségügyben és a szociális szolgáltatások terén is, hogy nincs egyenlőség. Az mindenesetre pozitívum, hogy az állampolgárok is tisztában vannak a problémával – reagált Nyamko Sabuni női esélyegyenlőségért felelős miniszter az eredményekre.

– Látok lehetőséget az előprelépésre a kisgyerekes családoknak nyújtott háztartást segítő szolgáltatások terén, és a nemi esélyegyenlőségi bónusz rendszerének egyszerűsítésével, ami elősegítené a családon belüli igazságosabb munkamegosztást – jelentette ki a politikus.

A munkaerő-piaci adatok eközben bíztatóak, hiszen idén húszezerrel több nő áll foglalkoztatásban, mint egy évvel korábban. Az emelkedés nagyrészt az egészségügyi szektorban létrehozott új munkahelyeknek tudható be az elemzők szerint. A foglalkoztatottság emelkedése elsősorban a bevándorló nők számára teremtett elhelyezkedési esélyeket, bár a munkába állók közel tizede csak részmunkaidős állást kapott, miközben teljes munkaidőben szeretne dolgozni. 

A fizetésekkel ugyanakkor nincsenek kibékülve a polgárok. A felmérésben megkérdezettek többsége szerint a nőket sújtó hátrányok leghatékonyabb csökkentését az hozná el, ha az elnőiesedett szakmákban megemelnék a béreket.

(Via: The Local)

Nem csak az összes többi vizsgált országban élő nőt előzik meg, de hazájuk férfijainál is boldogabbnak vallották magukat a dinamikusan fejlődő latin-amerikai állam női.

A Getulio Vargas Alapítvány március 7-én ismertetett kutatási jelentése szerint a megvizsgált 158 ország női közül a brazilok ítélik meg legpozitívabban saját helyzetüket – magyarul, ők a legboldogabbak. A megkérdezetteknek egy 1-10 közötti skálán kellett értékelniük pillanatnyi elégedettségüket életükkel, illetve 2015-ig terjedő kilátásaikat. A brazil nők kiemelkedően magas, átlagosan 8,98-as értéket produkáltak a felmérésen. Férfitársaik válaszai eközben „csupán” 8,56 pontot adtak ki átlagul – ezzel ők is a nemzetközi összesítés élén végeztek.

A tanulmány célja Brazília jövőbeli kilátásainak elemzése, objektív és szubjektív mérőszámokat is figyelembe véve. A mért értékeket a különféle gazdasági mutatókkal veti össze, és külön fejezetben foglalkozik a női esélyegyenlőség kérdéseivel. A Gallup nemzetközi közvélemény-kutató és elemzőcég adataira támaszkodó jelentésben a dán nők a második legboldogabbak, míg a sor végén Zimbabwe asszonyai találhatóak.

Bár a boldogság okait nem kérdezték a kutatás során, a gazdasági folyamatok elemzéséből a szakértők arra jutottak, az anyagi előrejutás perspektívája alapvetően befolyásolja az elégedettségi szintet. A Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége alatt megkezdett szegénység-ellenes programok, amelyek folytatódnak a jelenlegi kormányzat első évében is, mintegy 40 millió embert húztak ki a szegénységi küszöb alól, és emeltek be a 198 milliós lélekszámú ország középosztályába.

(Via: IPS News)

Vajon a fenyegető szituációkra adott válaszunk a génjeinkben van kódolva? És ha igen, eltérő mechanizmusok lépnek működésbe nőknél és férfiaknál? Ausztrál kutatók a BioEssays folyóiratban publikált tanulmánya nem kevesebbet állít, mint hogy megtalálták azt a gént, ami a férfiakat agresszívabb viselkedésre hajlamosítja stresszes szituációkban.

Amikor veszélyes vagy kihívó szituációval találjuk szembe magunkat, a mellékvesekéregből katekolamin típusú hormonok (pl. adrenalin) szabadulnak fel, amelyek a „menekülés vagy harc” típusú viselkedésért felelnek. A legtöbb kutatás azonban eddig főleg férfiak reakcióira összpontosított, és így alig szenteltek figyelmet a nemek eltérő viselkedésének feltérképezésére az ilyen helyzetekben.

- Történelmileg vizsgálva, a két nem képviselőinek másféle kiválasztódási nyomáshoz kellett alkalmazkodnia a stresszhelyzetekkel kapcsolatban, ezért a biokémiai háttér és a mutatott viselkedés is különbözik férfiaknál és nőknél. Az agresszív "támadás vagy menekülés" reakció jobban előtérbe kerül a férfiaknál, míg a nőkre inkább a megbarátkozási, békéltetési kísérletek jellemzőek – fogalmazott Dr. Joohyung Lee, a melbourne-i Prince Henry Institute kutatója.

Lee és munkatársa, Vincent Harley professzor úgy vélik, hogy az Y-kromoszómán található SRY génben rejlik a különbségek egyik oka. Ez a gén a magzati egyedfejlődés során a herék kialakulásáért felel, amelyek hormontermelése végül hímneművé teszi az embriót. A gén hiányában az embrió nőnemű lesz. A kutatók sokáig úgy gondolták, a gén egyetlen „feladata” a herék kifejlődésének beindítása. Később azonban felfedezték az SRY által kódolt fehérjéket a férfiak agyában, az UCLA-n Eric Vilain professzor vezetésével folytatott kutatás pedig bebizonyította, hogy ez a férfiak mozgáskoordinációjának működésében is fontos szerepet tölt be, a dopamin nevű hormont termelő agysejtek befolyásolásán keresztül.

Azóta már tudjuk, hogy az SRY-fehérje számos kulcsfontosságú szervben, szövetben található meg a férfiak szervezetében, például a szívben és a tüdőben is – így egyre valószínűbbé vált, hogy az újszülött nemének „eldöntésén” kívül több feladatban is részt vesz. Olyan területeken találkozni vele, mint a szívritmus és a légzés szabályozása, vagy épp az idegrendszeri aktivitás – mind a stressz-reakciókban fontos funkciók. A kutatók szerint a férfiaknál a SRY gén okozza a nagyobb katekolamin-elválasztást, a vérkeringés megváltozását és a viselkedésmódot is. Nőknél ezzel szemben – írják – az ösztrogén és a szervezet által felszabadított opiát-vegyületek gátolják az agresszív reakciót.

(Via: ScienceDaily)