A közelmúltban elfogadott új magyar alkotmány egyik, sok vitát kiváltó pontja volt az a kitétel, miszerint az emberi életet a fogantatás pillanatától, tehát már magzati korban is védelem illeti meg. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (MNÉSZ) és a Center for Reproductive Rights civilszervezetek épp emiatt aggódnak.

Az új alaptörvény Szabadság és felelősség részének második cikke így fogalmaz: „minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”  Ebből a passzusból, mint azt a két civilszervezet leszögezi, számos bonyodalom adódhat a jövőben.  Az sem elképzelhetetlen, hogy erre hivatkozva megtámadhatják a jelenleg hatályos abortusz-szabályozást, és az új alaptörvény szövege alapján elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság meg is semmisítené azt.

Az Európai Női Lobbi tag-szervezeteként működő MNÉSZ és a Center for Reproductive Rights (CfRR) már az alkotmány elfogadása előtt figyelmeztetett rá, hogy jogilag visszás helyzet állhat elő, Magyarország ugyanis egy sor nemzetközi egyezmény részese, amely a nők úgynevezett reprodukciós jogait szavatolják. Az emberi jogok fejlődése során ugyanis az élet védelmét a születéstől határozták meg, és nem véletlenül: a gyerekvállalásról való döntés a nők joga. Számtalanszor ugyanis a nő egészsége, élete, boldogsága kerül veszélybe egy nem kívánt terhességtől – például ha az orvosok megtagadnak tőle kezeléseket, a magzat érdekeire hivatkozva.

Az európai alkotmányok közül a magyar az egyetlen, amelyik a fogantatástól kezdve ad jogokat a magzatnak, és a mienken kívül csak az ír alaptörvényben találunk a születést megelőző időszakra érvényes, élethez való jogot. A nemzetközi közösség legfontosabb egyezményei védeni rendelik a magzat életét – de nem abszolút módon, hanem a nők reprodukciós jogainak garantálásával párhuzamosan.

Mint a két szervezet szakértői anyagában még tavasszal írták: „olyan irányú rendelkezés elfogadása a Magyar Alkotmányban, amely az élethez való jogot a fogamzás pillanatától ismeri el, Magyarországot az egyetlen ilyen rendelkezést bevezető országgá tenné az Európai Unióban (es az Európa Tanácsban).

A világ egyéb régióiban, ahol az élethez való jogot a születés előtt garantálják, igen szigorúak az abortusz-szabályok. Csakhogy – mint megjegyzik – ettől valójában nem lesz kevesebb az abortusz. Annyi történik csupán, hogy ellenőrizetlen körülmények között, jóval kockázatosabban és nagyon sok pénzért végeztetik el a beavatkozások a nők. Lengyelországban évente 80-200 ezerre becsülik az illegális beavatkozások éves számát. A jelenség közismert velejárója az abortusz-turizmus: Írországból például évente ötezer nő indul külföldre elvetetni magzatát.

Arra is emlékeztetnek, hogy az abortusz szigorítása egyáltalán nem garantálja a születésszám emelkedését: Lengyelországban a jelenleg hatályos szigorú szabályok 1993-as bevezetése óta egyenesen csökkentek a termékenységi mutatók.